A biztosítás miatt kellett kiszámolni, nem volt szándékos a kerek szám. Utazás előtti héten keresgéltem, milyen biztosítást kössek: megnéztem a netrisket (30 e volt a legolcsóbb), aztán gondoltam beugrom az otp-be (a netes kalkulátoruk nem működött), hogy adjanak ajánlatot, hátha olcsóbb lesz, ha már évek óta hűséges otp-s vagyok. Míg vártam találtam egy szórólapot, hogy automatában is meg lehet kötni. Végre sorra kerültem. Hát az ügyintéző lány nem volt éppen a helyzet magaslatán. A szórólapot még nem is látta azelőtt, tehát SEMMIT nem tudott róla. Mondtam, hogy akkor számoljuk már ki mennyibe kerülne. Kérdezte, hogy hány napról lenne szó (akkor még nem számoltam utána), mondtam neki a két dátumot, erre kicsit kiakadt, hogy neki kell kiszámolnia. Azt gondoltam, hogy majd beírja a saját számítógépes programjukba, de NEM. Elővette a naptárját, és egyesével elkezdte számolni a napokat. Kicsi fejlődés láttam nála, amikor kettesével számolta tovább kb okt. közepétől. Lehet, hogy nem tudja, hogy hány naposak a hónapok? Na mindegy, ültem, de már ekkor tudtam, hogy tuti nem fogok nála biztosítást kötni. Amúgy 45 e –re jött ki, otp-s kedvezménnyel is 36e. Csak hogy kerek legyen a történet végül a neckerman-nál kötöttem meg egy ismerősömnél 30e ért. Remélem nem lesz rá szükség, de azért jobb ha van.
Szóval 100 napot töltök Franciaországban, azért hogy tökéletesítsem a francia tudásomat, ami a főiskola elvégzése után erősen megkopott. Ezért nagyon örültem a lehetőségnek, hogy pár hónapot Franciaországban tölthetek.
Januárban Réka helyettesként dolgozott a Szent Koronában, ahol angolt tanítottam tavaly. Ő mesélte, hogy ősszel Franciaországban volt egy kis városban, Saint Florent le Vieil-ben, különféle iskolákba járt hospitálni, közben megfigyelte francia oktatási rendszert, és a szakdolgozatában összehasonlította a magyarral. Kérdezte, hogy érdekelne-e engem is esetleg. Mondtam, hogy persze. Aztán februárban Marie-Luce, a szervező, Magyarországra jött magyar nyelvtanfolyamra. Találkoztunk, kérdezte, mit szeretnék csinálni, miért szeretnék Fr-ban jönni, hány hónapra gondoltam. Végül mondta, hogy akkor szeptembertől jöhetek. Fura volt, hogy ilyen egyszerűen összejöhet. Persze már ideje volt, mert már 2 szer is lemaradtam francia ösztöndíjról.
Aztán e-mailen tartottuk a kapcsolatot, megvettem a repülőjegyet, megbeszéltem Manu-vel (Hollandiában ismertük meg, akkor még magyar barátnője volt), hogy pár napot nála töltenék Párizsban, mielőtt tovább megyek. Közben eltelt a tavasz és a nyár. Előkészületek, ajándékvásárlás, búcsúebédek, búcsúvacsorák, búcsúbuli, és már el is érkezett az indulás napja.
