Már eltelt egy hónap, így szerdán elköltöztem a második családhoz (la famille Chotard). Egy tanyán laknak St Florent-tól 5 kmre. Előtte akivel beszéltem arról, hova költözöm majd, azt mondta, hogy az mar TÉNYLEG vidéken van. És ez igaz is. A várostól egy keskeny út vezet La Joliviere-be; ami egy tanya ahol nehány család lakik plussz az allatok. Az én fogadócsaládomnak csak macskái vannak.
A Chotard család
Helene, az anyuka, betegápoló, beteg emberekhez jár segíteni délelőtt és este. Patrick, az apuka, az SNCF-nel (francia MAV) tartja karban az elektromos berendezéseket. Két lányuk van: Bénédicte, 16 éves, Nantes-ba jar gimibe (hétvégere jön csak haza), es ugyanazon a napon született mint én, csak pár évvel később:) Clémence, 10 eves, általános iskolába jár.
A ház
A a bejárati ajtón keresztül konyhába érkezünk. Jobbra van egy ajtó, utána egy kis folyosó, ahonnan nyilik egy fürdőszoba káddal, egy WC, a garázs, es innen megy fel egy lepcső a jobb oldali emeletre; itt van a két lány szobája, egy másik fürdőszoba zuhanyfülkével, és egy számitógépsarok a folyóson. Sajnos itt nincs külön fürdőszobám. A konyhától balra talalható egy nagy nappali-étkező kandallóval, és innen nyilik egy ajtó, ami mögött egy lepcső vezet fel a bal oldali emeletre: itt van a szülők szobája, egy WC, és az én szobám. Sokkal kisebb mint az előző, van egy ágy, két kis éjjeli szekrény, egy könyvespolc (ide rakhatom a ruháimat), és egy szék. Első nap NAGYON hideg volt este es reggel :16 fok. (Mar az elozo helyen is faztam 19 fokban). Csütörtök reggel Helene kérdezte fáztam-e, mondtam neki hogy kicsit öltözködés közben (nem volt túl kellemes a jéggé dermerdt farmert felvenni), aztán mondta, hogy akkor majd kicsit bekapcsolhatjuk a futest a szobamban. Azóta szerencsére nem csak az én szobámban megy a fűtés, hanem az egész házban. De azért 19 foknál több így sincs. Már egészen megszoktam, hogy hosszú pizsamában, zokniban, és plussz egy pulcsiban alszom a két takaró alatt.
A ház mögött van egy kis veteményeskert és azon túl egy kis út levezet az Evre folyó partjára. Nagyon szép zöld minden, szelídgesztenye fa is van. Első este Patrick szedett egy adagot, megsütöttük a kandallóban, és megettük vacsora után.
Étkezések
Az előző családnál is sok zöldséget ettünk, de általában volt mellé valamilyen hús. Ez a család viszont nem nagyon eszik húst. Első nap ebédre például párolt répa volt a főfogás. A sajtot viszont imádják. A sajttároló dobozukban kb 8 féle sajt biztos van. Már elég sokat megkostóltam, kivéve a kék penészeseket (szerintem pinceízük van). Ma is megkostóltam egyet, levágtam egy darabot és megszagoltam, de nem kellett volna, mert így alig bírtam lenyomni, pedig az íze finom volt. A mai ebéd is elég vega volt: szójasajt, reszelt répa, darabolt alma és árpagyöngy; kicsit fura volt első látásra, de végülis nem volt rossz, meg én ettem hozzá azért egy kis sonkát is:) Vacsira palacsinta volt: sós-galette: raktunk bele sonkát, sajtot és tojást, és édes-crepe:én olvasztott csokis- banánost ettem, nagyon fini volt:)
Az új család is nagyon kedves, csomót kérdeznek Magyaroszágról is (nemsokára megtartom nekik is a bemutatót:), már szerda délután több helyre elvittek itt a környéken: egy szélmalomhoz és egy vizimalomhoz és egy fazekasfaluba. Amúgy nélkülük sehova nem is tudnék menni, így ők visznek reggel az iskolába, és jönnek is értem. Olyan egy kicsit, mintha újra gyerek lennék.
Szerdán volt az első táncórám-modern tánc. Egész későn van: negyed kilenctől háromnegyed tízig. Egész jól tudtam követni a mozdulatokat. Persze nem mindig :) De nagyon jó volt egy kis mozgás.
